Tokaj környékén forgattunk, a tiszavirágozásról. Felkészült profi pergetőkkel, a Pontoon 21 magyarországi csapatával vágtam a kalandba. Amennyire lehet nem csak csalikkal és kamerával készültem fel a páratlan eseményre, hanem a neten is utána néztem. Így tudhattam meg, A tiszavirág/ A tisza világa oldaláról, hogy a tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, tudományos neve: Palingenia longicauda.
A tiszavirág jelentős természeti örökségünk. A faj egykor egész Európa-szerte elterjedt volt, ma már csak a Tiszában és vízrendszerében lelhető fel. Az utóbbi időben megjelent a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösökben és a Marosban is. Még a Keleti-főcsatornában is megtelepedett.
Horgászati szempontból, nem érdektelen tudni, hogy a párosodás után a nőstények a folyó fölött repülve rakják petéiket. A kikelő lárvák (nimfák) az agyagos aljzatba, partfalba fúrják magukat, ahol 10—15 cm hosszú „U” alakú „alagutakban” élnek. A szerves anyagban szegény agyagos aljzatot kedvelik, de csak ott ahol meredek a part és szakadt a mederfenék, valamint egyenletesen gyors sodrású a folyó. Így nem rakódik a járatokra iszap. A kiterjedt szakadó partok telepei akár 4000 lárvát is rejthet m2-enként.
A lárvák a lebegő üledékből szűrt szerves korhadékával táplálkoznak. Egyedfejlődésük 3 évig tart, egy adott telepen három nemzedék él együtt. A lárvák akár 20-szor is vedlenek. A hőmérsékletfüggő lárvanövekedés befejeződése váltja ki a rajzást.
A hímek az utolsó lárvastádiumot követően repülő szubimágókká válnak, a partra repülnek és cserjékre, levelekre kapaszkodva kezdik meg utolsó vedlésüket.
A nőstények valamivel később lárvabőrüktől megszabadulva jelennek meg, kifejlett imágóként keresik párjukat, eleget tesznek a természet szólításának, tömegesen járják el (utolsó) násztáncukat –ez a tiszavirágzás. A levegőben, repte közben történik a megtermékenyítés, mi után közvetlen a vízre hull elpusztulni a hosszabb farkú hím.
A nőstény még folyásnak szemben repüli az utolsót, és ott szórja a megtermékenyített petéit a vízbe épp ahol kikelt…
A peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, hogy előröl, kezdődjön az élet örök körforgása.
Mi horgászok a vízen csodálva vadászunk az önkívületi állapotban habzsoló ragadozó őnökre, márnákra, gardákra, de még a harcsa, a ponty és a keszegek is megörülnek és nem csak a vízközt felúszóra, hanem a víztetőn cirkáló kifejlett rovarra is rá mennek…
Óvni kell azt a minden évben bekövetkező varázslatot! Vigyázzunk a kérészek telepeire, ne gyűjtsük a lárvákat, de még az elpusztult imágókat se szedjük a vízről, mert értékes megtermékenyített petéket hordozhatnak. Csak műcsalival horgásszunk ilyenkor (is)! Nem kell feltétlenül élethűen imitált műléggyel, hiszen a tiszavirágzás őrületében tobzódó halakat szinte bármilyen jól vezetett műcsalival el tudjuk ejteni.
Hamarosan a Pontoon 21 Hungary Team-nek és a Wobblerek.com-nak köszönhetően egy lebilincselő filmmel fogjuk ezt bizonyítani, megmutatni a Fishing and Hunting nagyra becsült nézőinek.
írta: Pupa
képek: M.M.