PayPal
Szeptember elején járunk még csupán. A természet javában nyári-, zöld ruhájában pompázik, a hőmérséklet pedig át-átlépi a harminc fokot napközben. Ám, mi mégsem tudjuk kivárni az őszt, mikor a rablóhalakat legnagyobb eséllyel csalhatnánk horogvégre. Gergő barátommal úton vagyunk a szőke folyó felé, hátha a nyár vége tartogat számunkra néhány koppanós kapást. Kicsit késünk, már régen felkelt a nap, mire a kikötőbe gördülünk. Gyorsan bepakolunk a ladikba, majd célba vesszük, a számunkra még ismeretlen folyószakaszt. Kaptunk ugyan instrukciókat, merre próbálkozzunk, de ha ott ülsz a csónakban a folyó hátán, soha semmi sem olyan egyértelmű, mint szóban volt előtte. :o) A koncepció az volt, hogy a part mentén található kövezések, akadók mentén bóklászunk majd süllők, kősüllők reményében. A hajnali tiszai táj látványa gyönyörűséggel tölti el az ember lelkét, ahogy a ladik halkan siklik a sima víztükrön.
Tiszai süllőprofil
Ráállunk az első kiszemelt kövezésre. Gergő rögtön egy kisebb csukát táncoltat a csónak pereméig. Jómagam az akadók miatt chebut és offset horgot használok, gumihalnak pedig Pontoon21 Rattát zöld színben, ami már az előző szezonban is szépen muzsikált. A kövezés ugyan nem ad halat, de a végén egy kis öbölben megfordul a víz, ráadásul egy akadó csúcsa is kikandikál itt. Ezt veszem most célba... első dobással meghúzom folyás-iránti a felső, majd az alsó oldalát is. Második bevontatásra határozott koppintás szalad végig pálcámon. Azon nyomban reagálok rá és egy pillanat alatt a csónak mellett forog a formás süllő. Alátolom a merítőhálót, majd csónakba emelem. Gyors mérés, 48 cm faroktőig. Néhány fotó, majd óvatosan visszahelyezem a vízbe prédámat. Lám, nagyon gyorsan megérkezett túránk első hala, ráadásul a már fogásra érdemes méretből. Nosza, dobáljunk csak tovább, hátha akad párja is. :o)
Szeptemberben a Tisza még nyári arcát mutatja
Viszonylag gyorsan sikerült megfogni a hétvége első halát. Soha rosszabb kezdést :o)
Érzem még a lehetőséget az adott pályán, így még maradunk kicsit. Lassan fölénk kúszik egy záporfelhő, mire felkerül az esőruha is. Már húsz perce dobálunk, mikor megérkezik a következő koppintás. Az ellenállásból kitűnik, hogy ez kisebb lesz mint elődje. Ám, süllőcském a csónak mellett gyönyörű kősüllővé változik. :o) Bronzos mintázata jelzi, ő már nem az aprajából való. Harmincegy centit mutat a skála. Szintén a zöld Rattára csábult el, akár csak komája. Útjára engedem a kis csíkos útonállót, majd felszedjük a horgonyt és újabb lehetőség után nézünk. Közben az eső odébb áll és embertelen kánikula csap le ránk. Jómagam nagyon nehezen viselem a tűző napot, ám nincs lehetőség picsogni, még számos süllő vár ránk az akadók rejtekében. Egy műcsali szabadítás alkalmával Gergő lecsekkolja, milyen hideg a víz. :oD Nem merek nevetni, mindenesetre nagy merészség volt kiállni a billegős ladik orrcsúcsába. Megvárom, míg barátom ruhát vált, majd irány a következő helyszín. :o)
Gyönyörű kősüllő a zöld Pontoon21 Rattára
Eddigi legnagyobb Tiszán fogott kövesem :o)
Bedőlt fák kusza kavalkádja meredezik kifelé a vízből a Tisza túl partján. Végigmérem tekintetemmel, majd megsaccolom - „Minimum öt jig mínusz”. :oD Rejtett horgos gumival keresem az útvonalat a fatörzsek között, ám, a víz alatt sokkal több tuskó van, mint amennyinek kilátszik a csúcsa. Talán harmadik bevontatásra elnehezedik szerelésem. Bizonytalan vagyok, mégis beletartok az akcióba. Mint kiderült, jól tettem, hiszen az akadó hirtelen megelevenedik és egy gyönyörű süllő borzolja szét a vízfelszínt. A kutya fáját, nem volt semmi innen kipiszkálni őkelmét. Hosszra pontosan megegyezik előző süllőmmel, mondhatnám szabványméret. :o) Lám, neki is a zöld Ratta kellett. A mai napon ez a gumi rendesen tarol, bár később elkéri egy jobb csuka tőlem. :o( Sajnos, nem lehet kiküszöbölni a krokikat, idén nagyon sok van belőlük. A délután végül ellaposodott, de mégis elégedetten zártuk ezt a gyönyörű szombati napot a Tisza hátán. Igen szép halakat fogtunk, ám még előttünk áll egy teljes horgásznap.
Akadók között nélkülözhetetlen a gumiba rejtett offset horog
Íme második gyönyörű süllőm
Minőségi gumivariációk (nem csak) Tiszára
Gyönyörű halakkal ajándékozott meg minket a szőke folyó ezen a hétvégén
Másnap bal lábbal keltem fel. Aki ismer engem az tudja, hogy ilyenkor nem könnyű velem egy csónakban horgászni. :oD A koránkelős dupla pecák sorozata és a hétközi éjszakázások kiszívják az emberből az erőt egy idő után. Ilyenkor minden szavam vág, ingerküszöböm rendkívül alacsony. :oD Jelzem is horgásztársaimnak már hajnalban, hogy nagyjából mire számítsanak a nap folyamán. Gergő mellett, ma Ratkai Miki is csatlakozik hozzánk, így most ő a kapitány. Tapasztalata, helyismerete kincset ér a Tiszán. Míg tegnap az akadókban kerestük a halat, a mai napon töréseken, gödrökben próbálkozunk. A hajnal kősüllőket, keszegeket és kisebb pontyot ad barátaimnak apró gumira. Egy ideig még bevágdosok a fantomkapásoknak, majd elfogy a türelmem és nagyobb gumira váltok. A meder felé dobok keresőben, a ritmusváltást egy gyönyörű süllővel honorálja a szőke folyó. Barna Pontoon21 Ratta hozta meg a kóbor kapást. :o)
Másnap gyorsan folytatódott a sorozat
Feszített úszósugarú hajnali ragadozó
Míg első nap a zöld Ratta adta az összes halat, a másodikon már kizárólag a természetes árnyalatok voltak fogósak
Miki rögtön kontráz egy hasonló forma süsüvel. Lám, nagyon jól indul ez a nap... kezdek én is megbékülni a sorssal. Egy kávé sokat segít, hogy átlépjek a mélyponton. Most a part felé dobok, ismét pendülős kapás, és az eddigieknél agresszívebb ellenállás. Ám ezúttal nem süllővel, hanem másfeles forma csukával akadtam össze. Érdekes, hogy míg tegnap a zöld szín tarolt, addig a mai napon csak a természetes árnyalatokkal fogok, pedig a körülmények semmit sem változtak, sem az időjárás, sem a víz átlátszósága... csak a halak kedve. :o) Tapasztalt már valaki hasonlót? Csukám szerencsésen akadt, gyorsan meg is szákoljuk. Nagyon örülök a fogásnak, idén nem állok túl jól csuka fronton... :oP Vissza is adom a Tiszának zsákmányomat.
Miki hajnali fogása narancs gumira
Idén is beadta a Duna a szép csukeszt
A kora tavaszi zsilipnyitás alkalmával nagyon sok csuka lejött a felvízről
Lejjebb csorgunk a Tiszán. Keressük a halat, hol part felé dobva, hol belső töréseken. Miki egy kisebb süllőt és több kősüllőt zsákmányol, köztük egy igen szépet. Sekély vízben álló akadó fölé állunk, csupán az ágak koronája látszik ki a vízből. Csillámos színű Awarunát teszek föl, majd próbálom átbucskázni az ágak között. Talán harmadik dobásra érkezik a koppintás. Negyven-pár centis süllőcske viháncol előttem a vízben. A flitteres gumit szépen begyűrte szájába. Természetesen, ő is visszakapja szabadságát. Az izgalmak után megpihenünk, melegítünk egy nagy konzerv sólettet a csónakban, újabb kávét iszunk, majd rákészülünk a nap záróakkordjára. :o)
Utolsó süllőm egy fa koronái közül lett kipiszkálva...
... csillámos-barna Awarunával
Végül visszaérünk mai napunk kiindulópontjához és ismét a kősüllőket vesszük célba. Sikerül nyakon csípnünk közülük párat, jómagam egy 29 és egy 31 centis gyönyörűséget, majd lassan célba vesszük a kikötőt. Fantasztikus, ugyanakkor rendkívül kimerítő két napot tudhatunk a hátunk mögött. A Tisza most sem hazudtolta meg magát, gyönyörű halakat sikerül zsákmányolnunk. Köszönöm ezt a felejthetetlen hétvégét Mikinek és Gergőnek. Az ősz folyamán biztosan visszalátogatunk még ide, hiszen a szezon még csak most kezdődik. Remélhetőleg hamarosan újabb sikeres tiszai kalandokról tudok majd beszámolni nektek :o)
Íme, egy másik gyönyörű köves
A Tisza kincse :o)
Nézzétek meg a kalandról készült videót is:
Kép és szöveg: Darabos Tamás
Ratkai Miklós
