PayPal
Az idei év ismét nagyon nehezen akart a kegyeibe fogadni a süllőzés terén. Mivel a tavalyi évben már december közepétől egybefüggő jégpáncél borította folyóink nagy részét, a múlt éven pedig már november 1-jén nagy árhullám érkezett, mely nagyon lassú lefolyásura sikeredett, és közel 3 hónapig tartott és húzódott el, folyamatos nagytömegű utánpótlással. Már kezdtem letenni a téli élménypecák örömeiről, amikor is a vízállás görbéjét előretekintve halvány reménysugár volt látható.
Kedvenc Tiszám vízszintje és átláthatósága január közepétől folyamatosan javulóban volt. Napról napra egyre nagyobb esélyekkel indultam vízre, várva hogy majd talán most sikerül megtalálni régen nem látott tüskéseimet. A folyó pár nap leforgása után szépen letisztult és a sebessége is normalizálódott, azonban a várva várt siker elmaradt továbbra is.
Az előző években jól működő pályák sorra csődöt mondtak, és a napi 1-1 hal vízválasztó volt a Tisza felső szakaszán, míg az alvízről rendre hallottam és láttam a szebbnél szebb fogásokat. Sajnos be kellet látni, hogy ez a téli hideg áradás teljesen átmozgatta a felsőbb szakaszokon a halakat, és nem állják be azokat a helyeket, amikről majd idővel az ívó helyeikre fognak vonulni a korábbi tapasztalataim szerint. Így nem maradt más hátra, mint hogy teljesen más helyeket keressek.
Elindultam hát körbenézni arra, mely helyek nem igazán adtak halat az elmúlt években. Néhány nap után úgy tűnt, hogy meg is lett ennek az eredménye.
váratlan helyről fogtam
A korábbi években rendre sekély vízről fogtam a jó halaimat, az éven viszont a hideg áradásnak köszönhetően, teljes mértékben az ellentéte bizonyosodott be.
a mélység tüskése
Peti barátommal értekeztem a minap, mikor is nagy örömmel újságolta milyen szép halakat sikerült zsákmányolniuk egy olyan szakaszról, ami nem épp egy „süllős” szakasznak volt mondható. Így már el is dőlt, hogy a horgászatot hol fogom végezni.
megint bejött a „variálás”
Másnap ketten mentünk az előző napi jól bevált helyre, mondván „megvannak - csak húzni kell, - aha húzni…”. Kicsit megkéstünk a vízre szállással, plusz hozzáadódik az is, hogy a természet sem volt éppen kegyes hozzánk. Ugyanis egy markáns hidegfront érkezett nem kevés csapadékkal, ami folyton váltakozva egész nap nehezítette a horgászatunkat. Az első beállásunk nem más, mint az előzőnap működő helyén történt, és a horgonysúly leengedését követően tapasztaltam, hogy alattunk egy közel 15m-es víz az, ami előző nap tartotta a halat a fenéken, egy szigorú akadóval. De most több mint 1 óra kitartó dobálást követően egyikünk sem jutott el még kapásig sem, így gyorsan keresni kellet egy másik opciót, amit még az is nehezített, hogy az eső már a csepergésből szakadóba váltott át.
A túlparton megpillantottam egy hasonló partszakaszt, mely ígéretesnek tűnt. Az előző napokban sértetlenül is volt hagyva, mondván hogy az idő sem a legkedvezőbb, plusz a bevált helyek sem jönnek be, így nézzünk rá arra. Úgy is lett és Peti dobta meg először, míg én csali cserével töltöttem az időmet. Kicsit folyt még a víz azon az oldalon és hírtelen tört a partfal is a mélybe, de az oldalán valamint a törés aljában éreztem a halat. Úgy is lett, és barátom első dobásának bevontatását kemény koppintással szakította félbe egy olyan jó kilós forma fogas. Összenéztünk, és csak annyit mondtunk hogy „megvannak”!
Első dobásra egy Crazy Fish Vibro Fat volt a választásom, kikönnyített 10g körüli jiggel. Az első emeléseket követően éreztem, hogy akadós a törés végig lefelé, majd az aljába értem és finom, mégis testes ütés érkezett, mely bevágást követően megállt, mintha csak egy kő lett volna. Ebben a pillanatban tudtam, hogy ez az a hal, amit kerestem. Nyílvánvaló volt, hogy a sablon mérettől igen messze áll, mivel az első 5 másodpercben még egy fejrázást sem tanúsított. Csak lassan sikerült a csónakig irányítani, majd merítőbe terelni. Beigazolódott az megérzésem is, mivel egy bő 4kg-os sárkánnyal pózolhattam a fényképező lencséje előtt. Gyors fotó sorozat után visszanyerte szabadságát, majd jöttek a következő dobások, melyek üresnek bizonyultak, így jöhetett a csali csere.
jó döntések eredménye …
… és visszaengedés páratlan érzése
A választásom ismételten egy Crazy gumira esett, mivel az inaktív süllőknél befolyásoló tényező lehet az intenzív aroma, mely jól érezhető ezeknél a plasztik típusoknál. Szinte a váltást követően dejavu érzésem támadt, mivel hasonló ütést tapasztaltam, mint az előbb. A hal gyönyörűen tornázott a mélyben, éles fejrázásokkal rázta a zsinórt, melyből még az sem volt kizárható, hogy az előző társát is túlszárnyalja méretében. Ez be is bizonyosodott, ugyanis 70 cm lett a farka tövéig. Gyors fotózás, és mehetett is vissza az éltető elemébe.
az erős CrazyFish aromája volt a siker kulcsa most is
Sajnos az idő továbbra sem javult és az eső kitartott, valamint az késő délutáni időben is benne voltunk, mivel csak elég késve találtuk meg a „csapatot”. A nap folyamán még néhány kettő körülit sikerült szákba terelnünk, valamint egy jó kapással búcsúztattunk napunkat. Ugyanis a várva várt fényváltás már nem adott halat, vélhetőleg amiatt, hogy az eső teljesen bezárt a fejünk fölött, és a hidegfront megérkezett hozzánk is.
Mindenesetre ez a horgászat is rámutatott, hogy nem feltétlen csak azokon a helyeken kell keresnünk halainkat, ahol korábban sokszor jelen voltak - bátran érdemes új helyeket is felkeresni és megdobni, főleg ha az előbb említettek nem voltak túl adakozóak.
Kép és szöveg:
Tóth László – Wobblerek.com Pro Staff
